Mária pedig útra kelt azokban a napokban, és sietve elment a hegyek közé, Júda városába. Bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. És történt, hogy amint Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, felujjongott méhében a magzat, és Erzsébet eltelt Szentlélekkel. Hangosan felkiáltott: »Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! De hogyan történhet velem az, hogy az én Uramnak anyja jön hozzám? Mert íme, amint fülemben felhangzott köszöntésed szava, felujjongott a magzat méhemben. És boldog, aki hitt, mert be fog teljesedni, amit az Úr mondott neki.« Mária erre így szólt:
»Magasztalja lelkem az Urat,
és szívem ujjong megváltó Istenemben,
mert tekintetre méltatta szolgálója alázatosságát.
Íme, mostantól fogva boldognak hirdet engem
minden nemzedék,
mert nagy dolgot cselekedett velem a Hatalmas,
és Szent az ő Neve.
Irgalma nemzedékről nemzedékre
azokra száll, akik őt félik.
Hatalmas dolgokat művelt karja erejével,
szétszórta a gondolataikban kevélykedőket.
Hatalmasokat levetett a trónról,
és kicsinyeket felemelt.
Éhezőket betöltött jókkal,
és üresen bocsátott el gazdagokat.
Felkarolta szolgáját, Izraelt,
megemlékezve irgalmasságáról,
amint megmondta atyáinknak,
Ábrahámnak és utódainak mindörökre«.
És Mária nála maradt mintegy három hónapig, azután visszatért házába. (Lk 1, 39-56)
Ünnepe: Július 2.
